Lassan egy éve már, amikor történetünk kezdődött. 2010. március 16-án a doki annyit mondott nekem, hogy sajnos ebben a hónapban sem lesz alkalmas petesejtem. Ami nem is volt meglepő számomra, hiszen ez ment már több mint egy éve. Nem jött a várva várt pocaklakó.
Amikor megláttam, hogy 2 csíkot jelez a teszt, azt gondoltam rosszul látok. Terhes vagyok? Az nem lehet. A doki azt mondta, hogy most sem alkalmas... Remegő kézzel vittem a pozitív tesztet, hogy megmutassam a férjemnek, aki még éppen aludt, hiszen reggel 8 óra volt csak. Nem is értette először, hogy miért bőgök korán reggel annyira. Potyogtak a könnyeim, nem hittem a szememnek. Gyorsan csináltam is mégegy tesztet biztos ami biztos. Emlékezetes nap volt. És ki tudta meg legelőször? A kedves ara még aznap este.
Április 20-án már a doki is megerősítette, hogy pocaklakónk van. Meg is leshettem ultrahangon.
Május 17-én az ultrahang szerint már 9 hetes és 3 napos volt a kisbabánk (lásd. fotó).
A szülés várható időpontja 2010. december 11.